Megszoktuk...

Megszoktuk, továbbá az évezredes megfigyelés is kikövetelte, hogy a téglát, a gerendát, az ablakot, az ajtót és sorolhatnám a végteleneségig, mindenesetben valamiféle zuzmóba-, "gezemicébe"-, habarcsba kell fektetni-ágyazni, a hézagokat ki kell tölteni(!).

Megjelent egy új technológia < legyen alapja a fa-, fém-, műanyag vagy ezek ötvözete> a könnyűszerkezetes építési mód.
Hagyománya, a kalakult ezt így kell, azt úgy kell receptje még nincs beívódva a fejekbe, azaz nincs tradiciója.

Komoly hiba.
Aggódva figyeljük a technológia sikerét. Amerika, Kanada 400 éve műveli hiba nélkül.
Amerikában a lakóépületek, lakóházak 84%-a, Kanadában 92%-a ilyen. 400-éves is létezik, ma is "közfürdő", ami azért nem semmi(!)

• Nállunk még barkácsoljuk(!) Ha ez a építési mód leszerepel itthon, annak semmi köze sem lesz a könnyűszerkezetes építéshez.
  Annál inkább a ma még számtalan botcsinálta "kókler" förmedvényéhez...
  Ugyan a gyártók igyekeznek a csomágolásokon "szájbarágni" a fontosat, mi meg nem vagy alig olvassuk el, az is lehet nem is tudunk olvasni?. Az olyan 'snassz' meg unalmas is?

Nemzetközi felmérés szerint a milliárdos épületek szerkezeti hibái nagyjából :

1. 1-3 % anyag hiba
2. 8-13% tervezési hiba
3. 12-15 % nem megfelő anyagválasztás
   
   
4. 67 % kiviteli hiba (nem hozzáértés, a technológia mellőzése, a rajzok, tervek figyelmen kívül hagyása, félreértelmezése stb...

Ugye a 2... 4 pontok, szinte az összes(!) > csupa emberi mulasztás. Elszomorító.

Na és mi lehet a helyzet akkor NÁLUNK?

Építünk a szokásaink szerint, csak ugye az új megoldásokban nincsenek még szokások, nincs 'öreg' szaki aki megmondja a "frankót", a képzések meg olyan, hogy semilyenek...
Talán párszáz év múlva?. Talán....

És addig?

• a habok és azon belül, amelyek alkalmasak a szerkezetek rögzítésére, a terhelhetőségük , nyomószilárdságuk 0,35 kg/cm2, a szakító is) körül mozognak. A falazó habarcs 1,2-1,4 kg/cm2 terhelést tud.

Az átlagos talajunk is Magyarországon!

• a PUR másik fontos 'tudása', a nyírószilárdság, az 0,1 kg/cm2. A falazó habarcsé gyakorlatilag nulla, rideg.
  
  
• A falazóhabarcs túlterhelésre elmálik, megsemmisül.
  
  
• A PUR összenyomódhat kissé, de a helyén marad. Tapadása, terhelés közlése alig változik, inkább növekszik.

Vegyünk egy gyakorlati páldát. Egy méter ugye 100cm és legyen a felfekvő alapfelületünk 10cm.
Nem "teszünk" PUR-t pl. a falpanel és az őt fogadó alaptest vagy alapgerenda közé, nem teszünk a panelbe becsavarozott nyílászárók kerülete mentén sem.
Itt-ott felfekszik ugyan pontonként (nem létezik két épített felület között "0" különbség), de ami biztos, túlterhelést és elváltozásokat mozgásokat, ezzel további feszültségeket fog okozni.

A beütött szögeken, csavarokon stb. lóg a fal-, ajtó-, ablak vagy ami...

Sajnos a gyakorlatban a kötőelem alkalmazott száma és minősége is kritikán aluli, csak kicsit szét kell nézni jártunkba-keltünkbe az épülő, szépülő házaink táján...

Ha van PUR
1. Ugye leszögeztük > a terhelhetősége a Henkel PUR-nak 0,35 kg/cm2 körül mozog.
100cm falhossz 10cm szélesen > 1000 cm2 (!)
A PUR így 350 kg terhelést átvehet méterenként vagy növeli a biztonságot. Továbbá megszünteti a réseket azaz a hőhidakat.

Járulékosan, mint ragasztóanyag is ott van. Mint ragasztó, hasonlót tud, mint ahogy a vakolatunk tapad a téglához, tehát nagyon jelentős.

 

- Nézzük a nyirószilárdságát is, ha már van neki > a habarccsal ellentétben.
Legyen a péda egy bejárati ajtó. Méretét vegyük 100*200 centiméterre. A mai, "hőtechnikailag semmitérő" ajtótokok 6-7cm vastagok.
"Habarcsosok" a beépítésnél rövid időn belül kimozognak és a szél ki-be járkál mellettük.

Ugye ismerős...
Komolyabb vihar akár ki is tépheti vagy egy "karatés" akár egyszerűen ki vagy berugja. Ugye nincs semmi nyírószilárdsága a habarcsnak.

Ha van PUR
2. A tok kerülete (szemöldö-küszöb (2*100cm)+tokszárak (2*200cm) és 7cm vastag. Ez nagyjából 4200-as számot ad ki.
A Henkel PUR nyírószilárdsága 0,1 kg/cm2 körüli.
Ebből könnyedén adódik, hogy ehhez az ajtó kiszakadáshoz közel 4200*0,1 > 420 kilogram erő szügséges.
(ettől valójában jóval nagyobb erő kell, mert nem tiszta a nyírás, hajlítás és szakítás is jelentkezik, az meg nem 0,1 de 0,35kg/cm2).

Hát nem ÓÓóriási?