Igen, jól érzed,
vitathatatlanul az a falon födémen belül lesz/van valahol, hiszen azért készült a hőszigetelés, hogy NE az utcát fűtsd!
- akkor, az a pont vagy inkább sáv hol lehet?
- nézzük a hőlefutást józan paraszti ésszel:
- bent 20°C van, a fal, födém hőmérséklete "bizonyos dolgok miatt" kicsit kevesebb
- a külső felület, mert erőteljes a hőszigetelésed, az is a külső hőmérsékleten illetve "bizonyos dolgok miatt" kicsit kevesebben van
- az előbb fentebb megállapítottuk a diagramról, hogy 12 fokra hűlve elindul a kondenzálódás, a kicsapódás
- akkor az hol lehet?
összefoglalva, sajnos az valahol az épületszerkezet illetve a hőszigetelés első harmada előtt lesz belülről kifelé és következik be a kicsapódás.
> a második oldalon azt is megtudod, illetve Te is kiszámolhatod roppant egyszerűen... |
Most nézzük meg, egyetlen egy fűtési szezon alatt mennyi lehet az összesen, hiszen a ház szerkezete sem kicsi?
Okozhat ez problémát tavaszig?
A példa elején számoltuk, egy kis kupica pálinkányi az egész, egy stampedlis pohárnyi, de, az óránként.
Ha a házad, a belső hőmérsékleted és a páratartalom annyi amennyit feltételeztünk akkor az 0,32 deciliter/óra...
A téli időt, a kényes időszakot vegyük csak 6 hónapra, a szeptemberrel és áprilissal ne foglalkozzunk, a család csak 2 személyes és nincs különösebben mosás-fözicskélés (okt.-nov.-dec. és jan.-febr.-márc. hónapok)..
Az 180nap * 24óra > 4.320 óra. A harmatponton és a szerkezetben kicsapódható víz mennyisége a példa alapján 4.320 * 0,032liter.
Az nagyjából 140 liter/fűtési idény!
|
* ha 2% tud "átszellőzni", akkor a duplája, azaz 280-300liter/fűtési idény,
** ha 3% tudna "átmenni", ki sem számolom, az rengeteg... |
Valójában a gyakorlat az, hogy egy átlagos 4 tagú család esetében ez a mennyiség 280-400 liter között mozog. Egyes kollégák feltételezik, hogy egy része ki lesz szellőztetve. Ezzel messze nem lehet egyet érteni, mert csak az a része kerül kiszellőztetésre esetenként, és csak az, ami érzékelhető, ami, több mint a példabeli 60% relatív, annyi viszont kell is nekünk, meg jó is nekünk, ez alá nem is tudunk menni, mert egyszerűen kiszáradnánk. Tehát az épületszerkezet minden órában ki van téve a fenti jelenségnek, nyeli és nyeli az 1-3%-nyi párás légcserét, az eredményét meg láttuk, hogy mi történik!
A kérdés ismételten: "okozhat ez problémát tavaszig?" > Sajnos igen!
Megjegyzés:
- a példát igen szerényre vettem, hiszen 1-3% légcsere történik az épületszerkezeteinken keresztül és 1%-ot vettem alapul.
- igen sok lakásban inkább a 65% körüli légnedvességet kedvelik, azt is csak 55-60%-ra vettem.
- nem beszéltem a háztartási helyiségek, fürdők és a konyhák pára termelő hatásáról.
- nem beszéltem azokról a háztartásokról, ahol szeretik a virágokat, azok rendszeres locsolását.
- arról sem, ahol pici gyerekek vannak, rendszeres a mosás és szárítás.
- vannak mániákus takarítók akik minden áldott nap felmossák a teljes lakásbelsőt
- igen szerényre vettem a lakás átlag hőmérsékletét. Ha megnézzük, pl. 25°C -nál az 55-60%-hoz tartozó vízpáratartalmat az nem 12gr/m3 hanem 17gr/m3 körüli, 40%-kal több. Nyilván a harmatponti kicsapódás a rétegekben is több lesz, de nem is arányosan, mert a telítettséget már 12°C helyett 16°C-nál eléri!
Ezek mind-mind további pára keltő felületek melyeknek a nagyobb része további terhelést jelenthet a fenti folyamatban.
Ez a diagram nagyon fontos és szemléltető része ennek a jelenségnek.
Nincs más.
Ez a görbesereg fokról fokra, páratartalomról páratartalomra más és más, nincs is igazán matematikai modellje. Ennek a fontossága a szemléltető hatása így felbecsülhetetlen.
A jelenség nem új keletű:
- az évezredes tradicionális építés is felismerte, bár még nem tudta, mi miért van. Ezért lett a népi építészetben, pl. a vályogfal-, a vertfal-, a rakott fal stb.. csak 40-50cm, ezért állandósult a családi házas méretekben a 38-as és nem vastagabb kisméretű téglafal is. Megfigyelték, hogy ez felet a vastagság felett a fal, a vakolása kifagyhat, belül megtelepedhet a penészgomba stb. ...
Ezért lett a házakon un. galamb járat, galamb ablak a tűzfalakon, hogy a padlás szellőzzön.
Ezeket mind-mind "elfeledtük" sok más egyéb mellett, a cserép alá
porhó ellen fóliát teszünk nehogy a cserepek hézagai között a födémen/mennyezeten átszivárgott pára távozni tudjon a szabadba, a tűzfalakról, a tetőkről "eltűntek" a szellőzők, szóval mindent megteszünk, hogy az építményeink minél hamarabb "öngyilkosok" legyenek...
Mindenki számára ismert az a tény, ha egy épületet magára hagyunk, nem lakjuk hetekig, netán hónapokig - évekig, azaz nem fűtjük ki folyamatosan, az rövid idő alatt kívül is belül is "szinte lerongyolódik". Ez mind a szerkezetbe bejutott pára rovására írható volt és oda írható ma is, a jövőben is, csak még intenzívebb lehet a hatása a szigetelésünk jóvoltából, amire meg szükségünk van, hogy ne az utcát fűtsük, ha a párát engedjük beszivárogni a szerkezeteinkbe...
Ebbe a kialakult tradicionális "rendbe" a "vastag" szigeteléssel alaposan beavatkoztunk, ez magával hozta az itt taglalt megjelenő problémát.
Az energiaár robbanása és a fokozatos és annak rohamos áremelkedése rákényszerít bennünket a hőszigetelésre. Ma még szokatlan és széles körben ismeretlen a fenti fizikai törvényszerűség, talán a laikus számára, de sok esetben még a szakember számára is "érthetetlen", mi mért van, mi miért kell.
* Lehet kísérletezgetni, lehet egy "rakás épületet elrontani", a fizikai törvényszerűségekkel szembe meni balgaság. |