Komoly hiba.
Ugyan a gyártók igyekeznek a csomágolásokon "szájbarágni" a fontosat, mi meg nem vagy alig olvassuk el. Az olyan 'snassz' meg unalmas is.
Nemzetközi felmérés szerint a milliárdos épületeink szerkezeti hibái nagyjából :

1. 8-13% tervezési hiba
2. 1-3 % anyag hiba
3. 12-15 % nem megfelő anyagválasztás
4. 67 % kiviteli hiba (nem hozzáértés, a technológia mellőzése, a rajzok, tervek figyelmen kívül hagyása, félreértelmezése stb...

Ugye az 1... 3-4 pontok csupa emberi mulasztás, elszomorító.

Na és mi lehet a helyzet ugyan NÁLLUNK?

Építünk a szokásaink szerint, csak ugye az új megoldásokban nincsenek még szokások, nics 'öreg' szaki aki megmondja, a képzések meg olyan, hogy semilyenek...
Talán párszáz év múlva, talán....

• a habok és azon belül amelyek alkalmasak a szerkezetek rögzítésére, a terhelhetőségük (nyomószilárdságuk, Henkel infó) 0,35 körül mozog. A falazó habarcs is hasonló terhelést tud.
• Az átlagos talajunk 1,3 kg/cm2 Magyarországon!
  
  
• a másik fontos 'tudás', a nyíró-, húzó - szakító szilárdságuk, az 0,1 kg/cm2. A falazó habarcsé gyakorlatilag nulla.
• A falazóhabarcs túlterhelésre elmálik, megsemmisül.
  A PUR összenyomódik, de a helyén marad. Tapadása, terhelés közlése alig változik, inkább növekszik.

Vegyünk egy gyakorlati páldát. Egy méter ugye 100cm és legyen a felfekvő alapfelületünk 10cm.
Nem "teszünk" PUR-t pl. a falpanel és az őt fogadó alaptest vagy alapgerenda közé, nem teszünk a panelbe becsavarozott nyílászárók kerülete mentén sem.
Itt ott felfekszik ugyan pontonként (nem létezik két épített felület között "0" különbség), de ami biztos, túlterhelést és elváltozásokat mozgásokat ezzel további feszültségeket fog okozni. A beütött szögeken, csavarokon stb. lóg a fal ajtó-, ablak vagy ami...
Sajnos a gyakorlatban a kötőelem alkalmazott száma és minősége is kritikán aluli, csak kicsit szét kell nézni jártunkba-keltünkbe az épülő, szépülő házaink táján...

Ha van PUR.
Ugye leszögeztük > a terhelhetősége (nyomószilárdsága) a PUR-nak 0,35 kg/cm2 körül mozog.
100 cm falhossz 10cm szélesen 1000 cm2.
A PUR így 350 kg terhelést átvehet méterenként vagy növeli a biztonságot. Továbbá megszünteti a réseket azaz a hőhidakat.
Járulékosan, mint ragasztóanyag is ott van. Mint ragasztó, hasonló ahogy a vakolatunk tapad a téglához, tehát nagyon jelentős.

Nézzük a nyirószilárdságát is, ha már van neki > a habarccsal ellentétben.
Legyen a péda egy bejárati ajtó. Méretét vegyük 100*200 centiméterre. A mai, "hőtechnikailag semmitérő" ajtótokok 6-7cm vastagok.
"Habarcsosok" a beépítésnél rövid időn belül kimozognak, mivel nincs nyírószilárdságuk és a szél ki-be járkál mellettük.
Ugye ismerős...
Komolyabb vihar akár ki is tépheti vagy egy "karatés" akár egyszerűen ki vagy berugja. Ugye nincs semmi nyírószilárdsága a habarcsnak.

Ha PUR van.
A tok kerülete (2*100+ 2*200)cm és 7cm vastag. Ez nagyjából 4200-as számot ad ki.
A PUR nyírószilárdsága 0,1 kg/cm2 körüli.
Ebből könnyedén adódik, hogy ehhez az ajtó kiszakadásához közel 420 kilogram vagy közel fél tonna erő szügségeltetik
* (ettől valójában jóval nagyobb erő kell, mert a ráható erő soha nem merőleges, valamilyen szöget zár be, így nem tiszta a nyírás, hajlítás és szakítás is jelentkezik, az meg nem 0,1 de 0,35 kg/cm2).